Szolgáltatások

Figyelem! A feltüntetett árak bruttó árak, alanyi adómentesek. Sem a megrendeléskor, sem a megrendelés teljesítése után az itt feltüntetett árakon és az esetleges szállítási díjon túl nem számítok fel semmiféle plusz költséget.

Anyagleadási segédlet nyomtatáshoz

Amennyiben saját maga által szerkesztett, nyomdakész anyagot kíván leadni, kérem, a következő alapvető elveket mindenképp tartsa be! A képek legalább 300 dpi felbontásban, CMYK színtérben, kifutóval szerkesztve legyenek elmentve!

 
1. Felbontás
2. Színtér
3. Kifutó
4. Fóliázás
5. Margók, bekezdések (.doc fájl leadása esetén)
 
1. Felbontás

 A képek fő jellemzője a felbontás (dpi), mely az egy négyzethüvelykre (2,54x2,54 cm) eső képpontok száma. A nyomdaiparban szinte elengedhetetlen a minőségi munkához a megfelelő felbontás, ami különböző technológiáknál eltérő lehet, de általánosságban a 300 dpi megfelelő. Alacsony felbontásnál a kész nyomdai termékben a képek ill. a szövegek egyszerűen pixelesek "kockásak" lesznek, elmosódottnak látszanak. Ez nagy mértékben rontja az olvashatóságot és a képek minőségét. Rendszerint a képernyőre optimalizált képeknél találkozhat ezzel a hibával, például az internetről letöltött képek esetén, melyek általában 72 dpi felbontásúak és néhány cm méretűek. Ezek a képek általában minőségi nyomtatásra alkalmatlanok, főleg hogy sok esetben még fel is nagyítják őket, ez esetben a felbontás még gyengébb lesz. Például egy 10,5x14,8 cm-es 300 dpi-s kép A/3-as (29,7x420 cm) méretre nagyítva már csak 105 dpi lesz!

2. Színtér

A négy nyomdai alapszín: Cyan (kék), Magenta (bíbor), Yellow (sárga), blacK (fekete). A TV, a monitor és a digitális fotók három színt használnak az összes szín kikeveréséhez: Red, Green, Blue. Ezért a képernyőre optimalizált képeket RGB-nek hívják, a nyomdában használatos képeket pedig CMYK-nak. A színek összeadódása által keletkeznek újabb színek: pl. a sárga és a bíbor adja a vöröset, a sárga és kék adja a zöldet.

A színek értéke CMYK színtérben 0-100% tartományban mozog. A 0 % érték egy üres tér míg a 100% a teljes színt jelenti. A kép a három színből szinte teljesen kialakul (CMY). A fekete szín a sötét és világos részek kialakítására szolgál. CMYK az alapja a modern ofszet 4 színes technológiának. Mivel a nyomdák nem értelmezik az RGB színeket ezért szükséges azok átkonvertálása CMYK-ra.


Az egyes színek a CMYK változatban "gyengébbek".


RGB - CMYK színkonverzió

A fekete a nyomtatásban
Lehet fekete és fekete között is különbség?
Ha plakátot vagy olyan anyagot készítünk melyben nagy a fekete tónus akkor célszerű az alábbiakon elgondolkozni: míg a monitoron minden fekete szép feketén mutat, addig nyomtatásban ez már nem így van. 100 % fekete esetén egy szürkésfekete színt kapunk. Ha szép mélyfeketét szeretnénk nyomtatásban elérni akkor a CMYK színekből a feketén kívül még két színt meg kell adnunk. 60% cián és 60% magenta. Ez elegendő ahhoz, hogy egy szebb fekete tónus legyen a végeredmény.

Forrás: http://www.nyomda-info.hu

3. Kifutó

Kifutónak nevezzük, ha valamelyik szín (vagy kép) eléri a vágás vonalát, ilyenkor ezt a színt vagy képet a vágójelen túl kell futtatni néhány milliméterrel. A kifutó hiánya azt eredményezi, hogy vágáskor fehér csíkok jelentkezhetnek a kiadvány szélén. Ez abból adódik, hogy például a szórólapokat nagy példányszámban (akár több mint 1000 lap) egyszerre vágják. A nyomdai vágógép tévedhet néhány tized millimétert, illetve a sok lap közül néhány elmozdulhat, a vágás kicsit elcsúszhat.

Mennyi legyen a kifutó? Névjegynél, kisebb szórólapoknál elég szokott lenni a 2-3 mm, de füzet, prospektus, illetve rotációs technológiával készült termékek esetén már legalább 5 mm szükséges!

Forrás: http://www.fercolor.hu/anyagleadas.html

4. Fóliázás

A fóliabevonat - függetlenül attól, hogy fényes vagy matt mellett döntünk - bizonyos mértékben sötétíti a nyomatot. A hatás általában minimális, javarészt észre sem vehető. Előfordulhatnak azonban olyan képi elemek, háttérképek vagy színátmenetes objektumok, melyeket kissé világosabb árnyalatban érdemes elhelyezni a szerkesztés, tervezés során, számítva a bevonat ezen tulajdonságára. A névjegyeket minden esetben két oldalon fóliázzuk, az egy oldalas fóliázás nem választható. Ennek oka, hogy a bevonat okozta "felületi feszültség" az egyik irányban meghajlítaná a papírt akkor, ha a másik oldal fóliázásával ezt a hajlító erőt ki nem egyenlítenénk.

A bevonat nem csupán esztétikai jelentőséggel bír, a névjegykártya élettartamát is növelheti azáltal, hogy a nemkívánatos környezeti hatásokkal szemben ellenállóbbá teszi a terméket.

Forrás: www.nevjegyexpressz.hu

Kimerítő részletességű anyagleadási olvasmány a Prime Rate csapatától.
 
5. Margók, bekezdések (.doc fájl leadása esetén)
Lásd a mellékelt olvasmányt!